2024. május 27., hétfő

Körforgás Write Tag - MÁJUS

Üdv, mindenkinek!
Amint ígértem, meg is hoztam az elmaradt hétvégi bejegyzés, ami most egy újabb Write Tag kihívásos poszt lett, ezúttal a májusi hónap kihívása. 







Május: Zsongás

SZABÁLYOK:
  • Bármikor csatlakozhatsz – a korábbi hónapok kitöltése nem kötelező, de persze szabad.
  • Másold be a szabályokat és a kérdéseket a bejegyzésed elejére!
  • A linktree segítségével jelöld a játék ÖTLETGAZDÁJÁT!
  • Ha másnál láttad a taget, linkkel jelezd, hogy TŐLE hoztad!
  • A játék platformfüggetlen – bárhol találkoztál vele, átviheted magadhoz, akkor is, ha más platformon vagy aktív.
  • Jelölni szabad, de nem kötelező – beszállhatsz akkor is, ha senki nem hívott ki, és neked sem kell másokat jelölnöd. De ha szeretél meghívni embereket, megteheted, csak értesítsd őket.
  • A bannert vinni szabad, de nem kötelező.
  • Válaszolj a kérdésekre! (Ha van +1-es, azt se felejtsd ki!)
  • Ha van ötleted, használd ki a +1 lehetőséget! (nem kötelező)
  • Ha van kedved, kommenteld akár az ötletgazdához, akár ahhoz, akinél láttad a taget, hogy kitöltötted, hátha bekukkantanak hozzád! ;)  


KÉRDÉSEK:
  1. Van olyan zene, amit szoktál íráshoz (előtt, alatt, után) hallgatni és teljesen bezsongsz tőle? Muti!
  2. Te ha írsz, inkább bezsongsz vagy elzsongulsz?
  3. A méhek szorgosak. Te hogy érzed, mennyire vagy szorgalmas, ha írásról van szó? (Nem egyenlő azzal, mennyi lehetőséged van írni.)
  4. …és rajokban élnek. Te hogy szeretsz írni, egyedül vagy másokkal? (És ha másokkal, akkor személyesen összegyűlve vagy online?)
  5. Hogy állsz a tömegjelenetekkel? 
     +1 A dolgozók fontos része egy kasnak. Mellékszereplők is egy történetnek. Ki a kedvenc mellékszereplőd, akit te alkottál? Miért? Mesélj róla!



    1. Van olyan zene, amit szoktál íráshoz (előtt, alatt, után) hallgatni és teljesen bezsongsz tőle? Muti!

Ismét csak a Cullen's Anatomy-ra térnék ki, mint az áprilisi write tagnél. A zene alapvetően meghatározója ennek a történetemnek. Mióta visszatértem a blogoláshoz, a fejezetek rendes címet is kapnak, aminél megfigyelhettétek, hogy angol nyelvűek. Minden cím mindig valamilyen dalnak egy-egy kiválasztott sora, amivel picit utalok a történetet egyrészről ihlető sorozatra, a Grace Klinikára, aminek az epizódcímei néhány kivétellel mindig dalok címei. Imádok zenét hallgatni ötleteléskor és írás közben is, nagyon sok Sleeping at Last, Lana Del Rey, Isabel LaRosa és Hozier dalt hallgatok attól függően, milyen atmoszférára van szükségem. Van is egy írós zenelistám, amit most nagy örömmel meg is osztanék ITT veletek :) 


    2. Te ha írsz, inkább bezsongsz vagy elzsongulsz?


Attól függ, mit írok, de az esetek többségében inkább bezsongok. Teljesen felvillanyoz, amikor a történettel foglalkozhatok, még akkor is, amikor writer's block miatt esetleg nehezebben megy vagy megakadok. Amikor pedig gördülékenyen jönnek a szavak, az majdhogynem flow élmény :D Imádok alkotni, és életcélom, hogy hagyjak magam után valami nyomot, hogy hagyjak a világra valamit, amiről majd emlékeznek rám. Mégha csak így Carly-ként is, de már megérte csináljam, ha valamelyik történetemmel is nyomot hagynék az emberekben, akár csak néhányban is. 


    3. A méhek szorgosak. Te hogy érzed, mennyire vagy szorgalmas, ha írásról van szó? (Nem egyenlő azzal, mennyi lehetőséged van írni.)


Amikor lehetőségem van írni, szorgalmasnak tartom magamat. Egy ülésben több oldalt is meg tudok írni jó napjaimon, és nem vagyok rest újra és újra fogalmazni egy mondatot, amíg úgy nem érzem, hogy "tökéletes" (számomra tökéletes, ha pontos akarok lenni). Nyilván nekem is vannak rosszabb időszakaim, amikor minden leírt szó szenvedés (most egy ilyesmi időszakon vagyok túl), de olyankor is ülök felette és próbálkozom, mert minden leírt szó egy eredmény és minden leírt szóval közelebb kerülök ahhoz, amit mutatni akarok valójában a történetemmel. Emellett imádok elmerülni a részletekben, utánanézni dolgoknak, hogy valóban olyannak írjak le mindent, amilyen valóban, így ebben a tekintetben is szorgalmasnak érzem magamat. (és maximalistának, ami néha átok :D)


    4. …és rajokban élnek. Te hogy szeretsz írni, egyedül vagy másokkal? (És ha másokkal, akkor személyesen összegyűlve vagy online?)


Alapvetően egyedül. Ami magát az írást illeti, azt mindig egyedül csináltam, de szeretem megosztani az ötleteimet néhány számomra közeli személlyel, akik egyébként mind teljes titokban tartják azt, amit csinálok, és minden köszönetem nekik érte. Nem sokan tudják körülöttem a mindennapokban, hogy írok. Alapvetően félek, mit gondolna rólam a családom és ismerőseim, ha tudnák, így csak egy nagyon szűk környi olyan személyes ismerősöm van, aki tisztába van ezzel a ténnyel. 3 olyan ember van az életemben, akikkel részleteket merek megosztani egyrészt vélemény, másrészt ötletelés miatt, és mivel nem egy városban élünk, így alapvetően online zajlanak ezek a dolgok. Számomra az írás annyira intim dolog, beleteszem magamat teljes szívvel és lélekkel, és a mai világban ennyire feltárni azt aki vagy, úgy érzem, veszélyes. Szeretném, ha több ember tudná, mint amennyi tudja, de annyira sok ember élt már vissza a bizalmammal ilyen-olyan téren, hogy nem kockáztatom, hogy valami, amit ennyire szeretek,  olyan ember tudomására jusson, aki elveszi azt, ami számomra fontos vagy visszaél azzal. 


    5. Hogy állsz a tömegjelenetekkel? 


Kihívást jelentenek, nehezek, de elkerülhetetlenek, amikor ennyi karakterrel sakkozik az ember. Eleve a történet központját jelentő "kis" családunk mostanra már 5 fősre bővült, és sokszor elkerülhetetlen a gyerek karakterek miatt, hogy mindenki egyszerre legyen jelen egy beszélgetésben. Arról nem is beszélve, ha valamilyen esemény okán más karakterek is csatlakoznak hozzájuk. Viszont izgalmas is ennyi karaktert egyszerre mozgatni, ennyi különféle hangot és személyiséget megszólaltatni egy beszélgetésben. :) 



   +1 A dolgozók fontos részei egy kasnak. Mellékszereplők is egy történetnek. Ki a kedvenc mellékszereplőd, akit te alkottál? Miért? Mesélj róla! (Abeth-től a kérdés :D )

Hogy ne áruljak el spoilert, a történetben már jelen lévő karakterekből fogok választani. Mivel nem igazán tudok egy karaktert kiemelni, aki a kedvenc mellékszereplőm lenne, így a most jelen lévő saját szereplők közül hármat emelnék ki, akiket nagyon szeretek, ez pedig Lilly, Will és Violet.
Lilly az ő első gyerekük, és így az én első gyerekem is. Ő volt az első gyerek karakterem, akit ilyen részletességgel kidolgoztam, akinek valódi személyisége volt, és nem "tökéletes" gyerek. Azért is áll ő annyira közel hozzám, mert úgy érzem, én egy ilyen gyerek lettem volna, ha gyerekkoromban a családom olyannak fogad el, amilyen vagyok, és támogat. 
Will az én "kisfiam", előtte sosem hittem volna, hogy szeretek majd fiú gyerek karaktert írni, én mindig is "lányos anyukának" tartottam magamat, de valahogy annyira a szívemhez nőtt az ő gondolata, már akkor, amikor még meg sem született, hogy az egyik kedvencemmé vált. Ő egy nagyon anyukás gyerek, egy csendes kisfiú, aki teljesen máshogy látja a világot, mint a nővére. Amikor jobban belegondoltam, Will az az énem, aki sok mindenre lenne képes az esze miatt, de szíve szerint egy egyszerűbb életet élne (ez egy kis spoiler az ő felnőtt életéből, hogy ő milyen is lesz, ha nagy lesz).
Violet bár egy elég negatív karakter, de mégis imádtam írni őt. Ő gyakorlatilag megtestesíti mindazt, amit sokunk nagyon is szeretne Carlisle-tól (valljuk be, hogy így van). Ő egy nagyon okos, belevaló lány, de ahhoz nem elég okos, hogy lássa, Carlisle nem lesz hűtlen. Határozott, tudja mit akar, szakmailag is ügyes, szép, de ugyanakkor még bizonyos tekintetben "kislány" (ő csak 23 éves, amíg Esme már majdnem 32 Carlisle pedig 38, amikor ő megjelenik a történetben, úgyhogy jóval fiatalabb náluk), és még éretlen arra a fajta kapcsolata, amit Carlisle nyújtani tudna neki (ez a megnyilvánulásaiból érezhető is). Violet lényegében egy alkalmi kapcsolatot várna el Carlisle-tól, és nem vesz figyelembe alapvető dolgokat, valamint elég nemtörődöm és nem valami empatikus, ha arról van szó, hogy megkapja amit akar (minthogy ebben az esetben nem veszi számításba azt, hogy legyen ő akármennyire szép vagy nyomulhat akármennyire, de Carlisle egy apa, aki nagyon szereti a feleségét és a gyerekeit, és nem okozna nekik szándékosan soha fájdalmat.)  Ő az egyik kedvenc konfliktust okozó karakterem a sztoriban. 


Az én +1 kérdésem: Van olyan karaktered, aki "zizeg", zsong, mint egy méhecske? :D Mesélj róla!


Az én kihívottjaim: bárki, aki ezt olvassa :D


2 megjegyzés:

  1. Szia Carly!
    A +1 kérdésedet vittem :3

    Amúgy tökre átérzem, hogy nem mondod el körülötted lévőknek, hogy írsz. Nálam sem nagyon tudják. (Párom és a blogos barátnők, kb ennyi). Egyszer elmondtam anyáméknak, azok teljesen kiakadtak és le kellett törölnöm a felületet, így aztán leszoktam róla, hogy bárkinek is mondogassam. Pár éve anyám megtalálta a blog facebook oldalát, amin pont emiatt nem vagyok már aktív :'D

    Én még nem írtam gyerekkaraktert (belegondolva vagy azért, mert az életem nem tart itt, vagy mert nehéznek gondolom, vagy persze, ami tény, hogy egy sztorim sem jutott el befejezéshez XD nem hogy ilyenhez). Úgyhogy tök jó volt olvasni Willről és Lillyről, hogy mit jelentenek a számodra.
    Violet meg hát jah :D nem hibáztatom :D

    A zenelistádat meg lesem * - *

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, Abeth!
      Képzeld, annak idején velem nagyon hasonló történt, amikor még tizenéves voltam. Az én blogomat akkor leszedették a szüleim, de később újra indítottam. És igazából én azóta sem értem, ez mitől olyan rossz dolog, miért olyan rossz, ha valaki alkotni akar, és meg akarja mutatni azt a világot, ami a fejében van.
      A gyerekkarakterekhez még annyit fűznék, hogy én sem tartok még itt az életemben, ennél messzebb nem is állhatnék magánéletileg a dologtól, de úgy éreztem, ezt ők mindennél jobban megérdemlik, hogy legyen egy közös kis családjuk, hogy úgy lehessenek szülők, ahogy a Twilightban nem élhették át. És ők annyira nagyon szeretik ezeket a gyerekeket, beleértve Jaspert is, ahogy azt minden gyerek megérdemelné. Feltétel nélküli elfogadással, de egészséges határokkal és szabályokkal.
      Violet meg...nos, igen :D Én sem hibáztatom.

      Törlés